Radioaktív sugárzás
A radioaktív sugárzást közvetlenül nem érzékeljük. Hétköznapi életünkben mindenütt jelen van úgynevezett alap- vagy háttérsugárzás formájában, amely nem jelent komoly veszélyt.
A baj akkor kezdődik ha a gamma sugárzás valamilyen oknál fognál felerősödik, és átlépi a veszélyes határértéket.
A tünetek annál súlyosabbak is, minél nagyobb a dózis, valamint a túlélésre való esély is egyre csökken. Hányinger és hányás jelentkezése általában előfordul, 1-2 Gray dózis esetében 1-2 napon belül.
Fejfájás, szédülés, gyengeség is jellemzően előfordul. Közepes dózisnál a tünetek akár fél napon belül jelentkezhetnek, ráadásul láz, hajhullás, fertőzések, véres hányás, csökkent véralvadási képesség is jelentkeznek.
Súlyos esetben reszketés és igen magas láz alakulhat ki. A legsúlyosabb esetben a tünetek már fél órán belül jelentkeznek, zavarodottság, diszorientáció, és alacsony vérnyomás mellett. A túlélés esélye kevesebb mint 50%.
Akik hosszabb távon vannak kitéve a sugárzás káros hatásainak, azoknál más jellegű tünetek fordulnak elő. Jellemzően rák illetve genetikai rendellenességek alakulnak ki.
Nukleáris támadások esetében a sugárbetegség folyamata három jól elkülöníthető fázisra bontható szét.
Égési sérülések az infravörös sugárzás hatására
Béta-sugárzás hatásai, általában kisebb testfelületen jelentkeznek
Gamma-sugárzás hatásai, melyek az egész testre kiterjednek.